Álomra hajtotta fejét,

Egyszer s mindenkorra,

A leghosszabb álomra,

Melyből nincs ébredés,

Békésen alszik már,

Túl minden gondon,

Az összes fájdalmon,

S pihenve vár ránk,

S azt mondom én neked,

Aludj nyugodtan csak,

Én álmodom tovább majd,

Én álmodok majd még,

S mikor ott leszek majd,

Hol te most már pihensz,

Majd mindent elmesélek,

Mit éberen álmodtam...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.